Vis Maior és Covid 19 - 2. rész - a szerződő fél személyes teljesítésre kötelezett

Ahogy az ELŐZŐ írásomban is említettem, több bejegyzésen keresztül igyekszem körbejárni a Vis Maior és a COVID 19 járvány "kapcsolatát" a különböző kötelmi ügyletekben, azaz a szerződések terén. Lássuk a következő témát: miként értékelendő a helyzet, ha a szerződő fél egyben személyes teljesítésre kötelezett?!

Ahogy azt a már hivatkozott előző cikkben is kifejtésre került, a vis maior helyzetek olyan, a szerződő fél érdekkörén kívül felmerült olyan okok, amelyek a felet a szerződés teljesítésében akadályozzák, vagy amely hatására a fél részéről a teljesítés ellehetetlenül. 

Vizsgáljuk meg mi a helyzet akkor, ha a szerződésben részes egyik fél valamely szolgáltatást vállalt nyújtani. 

Általánosságban azt mondja a Polgári Törvénykönyv, hogy a "..felek a kötelezettségeik teljesítéséhez...más személy közreműködését vehetik igénybe". /6:129§ (1) bek./

Régi Ptk idejében ezt "alvállalkozóként" és "teljesítési segédként" ismertük, és a mindennapokban még mindig ezt a jól ismert terminológiát használjuk, habár ezeket az új Ptk-ban már nagyítóval keresve sem találjuk meg. Az egyszerűség kedvéért a cikkben én is az alvállalkozó/teljesítési segéd megnevezéseket fogom használni, már csak "megszokásból" is. 😏

Nagy vonalakban minden megrendelő/megbízó szokta tudni, hogy a vele szerződött vállalkozó/megbízott által jogosan igénybevett alvállalkozó/teljesítési segéd általi teljesítésért a megrendelő/megbízó felé a vállalkozó/megbízott úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Meglepetés: az "új" - immáron 6 éves - Ptk. ezt a rendelkezést sem tartalmazza már. (Nyugalom, pánikra semmi ok, mert bár az új Ptk-ba ezek a tételes rendelkezések nem kerültek bele, azért az évtizedek alatt kialakult bírói gyakorlat e téren továbbra is ott van segítségként.) 

Térjünk rá azokra a szerződésekre, ahol az adott szerződő fél személyesen köteles teljesíteni. 

Mik lehetnek ezek. Gondoljunk a legegyszerűbb dolgokra. Művészek (festők, írók, színművészek, zenészek, alkotóművészek, iparművészek, stb.), valamely terület kiemelt szaktekintélye, vagy akár egyedüli tudója. 

De az  is előfordulhat, hogy egy sima tanácsadói, vagy projektvezetői megbízás során dönt úgy a megrendelő, hogy a vele szerződött tanácsadót, projektmenedzsert kötelezi személyes teljesítésre, hisz az illető személye felé alakult ki az üzleti bizalom, vagy épp a feladat jellege olyan szenzitív, hogy a megrendelő/megbízó kifejezetten nem kívánja azt "mások" orrára kötni. 

Olyan is előfordul a gyakorlatban, ahol a teljesítésre kötelezett csak a Megrendelő/Megbízó előzetes írásbeli hozzájárulása birtokában vehet igénybe közreműködőt (alvállalkozót, teljesítési segédet).

A Ptk. a fenti hivatkozott alapvetésen kívül azt is rögzíti azonban, hogy "ha a kötelezett a  szolgáltatás jellege, jogszabály rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint személyesen köteles eljárni, más személy közreműködését akkor veheti igénybe, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szükséges." /6:129§ (2) bek./ Pl. a kutatási szerződés ahol "A kutató közreműködőt a megrendelő hozzájárulása esetén vehet igénybe. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a közreműködő igénybevétele a kutatás jellegével együtt jár."

Mint azt már az előző írásban is említettem, és itt is kifejezetten hangsúlyozni szükséges,  hogy annak vizsgálata során, hogy COVID 19 olyan vis maior oknak minősül-e, mindig az adott eset összes körülményeit és egyedileg szükséges megvizsgálni. Nincs általános recept, vagy generál jogi álláspont, amely úgy a maga nagy általánosságában mindenkor és minden szerződésre igaz lenne, vagy lehet. Épp ezért mélyen nem is megyek bele, de pár példán keresztül igyekszem szemléltetni a helyzet sokszínűségét.

Az alapok itt is azonosak:

• kijárási korlátozás van (a cikk írásakor) hatályban 2 hétre
• a felderített fertőzöttek kötelező 2 hetes karanténba kerülnek (se ki, se be)
• a fertőzött személy kórházi karanténba kerülhet, súlyos esetben kórházi ellátásban részesül és a kórházakban látogatási tilalom van. 
• stb.

Nézzünk egy példát:

Felkértek egy neves festőművészt arra, hogy a közönség számára megnyitásra kerülő felújított X épület belső falaira az előre egyeztetettek szerinti festményeket elkészítse.a teljesítésre kötelezett festőt kifejezetten az eddigi munkássága miatt választották.

• Kijárási korlátozás lépett hatályba. Vis Maior alap? 
• Nem. Tekintettel arra, hogy a kijárási korlátozás ideje alatt is elhagyható a lakóhely munkavégzés céljából, márpedig a festőnk itt most bizony "munkát végez", amikor az épület falára festi fel a megrendelt festményt;
• Festőnkkel egy háztartásban élő valamely családtagnál megállapították a fertőzést. Vis Maior alap?
• amennyiben hatósági karantén alá helyezték festőnket is, úgy igen, hivatkozhat Vis Maior-ra, de csak kizárólag a karantén miatti határidő csúszás tekintetében. A teljesítés ettől még nem lehetetlenül el, és amint vége a karanténnak (jobb esetbe festőnk megbetegedése nélkül), bizony köteles lesz a feladatot befejezni. ⇨ értelemszerűen itt olyan személyes teljesítési kötelezettségről van szó, ahol a teljesítésre kötelezett a betegsége idejére nem tud egy közreműködőt (teljesítési segédet, alvállalkozót) igénybe venni, aki  folytatja az alkotás elkészítését amíg festőnk karanténban van;
• Festőnk betegszik meg, és karanténba/kórházba kerül. Vis Maior?
• akárcsak az előbbi esetben: a karantén időtartama miatti határidő csúszás tekintetében igen.  

Tehát a fenti példa esetében a vis maior "jelentése" nem több, mint az hogy a Covid 19 fertőzés okán - közvetlen ok-okozati alapon - a teljesítésre kötelezett objektíven - hatósági intézkedéssel elrendelt, vagy életmentő egészségügyi beavatkozás szükségessége miatt - nem tud a munkavégzés helyszínén átmenetileg megjelenni és e távolmaradása eredményeként az általa vállalt teljesítési határidőt nem tudja tartani. A vállalási határidő nem tartása ugyebár szerződésszegés, ha az a késedelembe eső félnek felróható, és mint szerződésszegő az ezzel a másik félnek okozott károkat megtéríteni lenne köteles. A Vis Maior itt ezen kártérítési felelősség alól mentesíti a fenti példában szereplő festőt, de nem teszi lehetővé számára, hogy ugyanezen okra hivatkozva a szerződés/teljesítés lehetetlenné válására hivatkozzon és "kilépjen" a szerződésből (jogviszonyból) jogkövetkezmények nélkül.

Nézzünk egy másik példát is:

Alapvetések azonosak: járványügyi intézkedések vannak hatályban.

Ebben a példában legyen a személyes teljesítésre kötelezettünk egy projektvezető, akinek a tudása vélhetően nem "egyedi" ( a szakterületén mozgó más projektvezetők körében minden bizonnyal lehet azonos vagy nagyban hasonló tudású személyt találni, a feladat ellátásának nem előfeltétele az "egyedi alkotói fantázia", mint pl. a fenti példában említett festőművészünk esetében).

• kijárási korlátozás: itt sem vis maior. Munkavégzés céljából elhagyható a lakóhely, illetve ha a feladat jellege olyan, hogy a modern kor vívmányainak hála otthonról is el lehet végezni a rábízott feladatot, meg pláne!
• hatósági karantén: 
• ha a kötelezett nem fertőzött, vagy enyhe tüneteket mutat, 
• a és feladat otthonról is elvégezhető, vis maiorra nem tud hivatkozni a karantén miatt, de
• ha a teljesítéshez el kellene hagyni a lakóhelyét, akkor - akárcsak a fentebbi esetben - akár hivatkozhat is vis maiorra az emiatt bekövetkező késedelmére (már ha késedelem alakul ki emiatt), de csakis arra
• ha a kötelezett fertőzött és tünetei sajnálatos módon súlyosak, akkor ez lehet vis maior, de csakis határidő nem tartása területén.

Ebben a példában felmerül az esetleges közreműködő igénybevétele (alias alvállalkozó/teljesítési segéd). Szerény véleményem szerint igenis előfordulhat olyan helyzet, ahol a  teljesítésre kötelezettnek igenis fel kellene ajánlania a Megrendelő felé a közreműködő igénybevételének lehetőségét, eshetőségét.

Ha pedig a megkötött szerződés eleve nem teszi szükségessé a Megrendelő/Megbízó előzetes jóváhagyásának beszerzését, úgy a teljesítésben fentiek szerint akadályoztatott projektvezetőnknek - amennyiben ez ésszerűen elvárható - eleve kell tudnia "helyettest" biztosítania. Méghozzá haladéktalanul, és elsősorban a megrendelő/megbízót érő esetleges károk enyhítéseként.  

A fenti két példa is kiválóan szemlélteti, hogy annak megítélése hogy a személyes teljesítésre kötelezett vonatkozásában a jelenlegi pandémiás helyzet értékelhető-e és ha igen, mikor vis maior körülménynek, nem egyszerű, és alapos vizsgálatot igényel. Hisz ami az egyik esetében még akár lehet is vis maior, a másik esetben már vélelmes, egy harmadik esetben meg eleve megalapozatlan felvetés lenne a vis maior-ra hivatkozni. (Fűszerezzem?! 😏Az sem mindegy, hogy mikor kötötték a felek a szerződést. Még a COVID járvány európai megjelenése előtt, vagy után... jobb ha abbahagyom, nem? 😂)

Az én megítélésem szerint addig, amíg a vírushelyzet miatti védelmi intézkedések nem válnak szigorúbbakká mint a cikk írásának napján hatályosak, igen csekély esetben állapíthatunk meg jogos vis maior helyzetet. Legfeljebb a teljesítésben bekövetkező késedelem tekintetében segíthet mentesülni a szerződésszegés jogkövetkezményei alól.  Ám tekintettel arra, hogy a világban kialakult jelenlegi helyzet mindkét szerződő fél előtt jól ismert, most sem győzöm hangsúlyozni   a felek közti kommunikációnak, kompromisszum keresésnek, együttműködésnek, és jóhiszemű, nyitott hozzáállásnak a fontosságát!!! 

A fentiek nem tekintendők és nem tekinthetők konkrét ügyben adott jogi tanácsadásnak, jogi véleményalkotásnak. A cikk kifejezetten szemléltető jelleggel, a téma pár elemére fókuszálva, figyelemfelhívó célzattal íródott. Ám ha tetszett, lentebb a Like és a Share gomb, lehet használni bátran.😊