„Hétfőn vettem át egy levelet az X hatóságtól.
Azt írja, van Y napom fellebbezni/megtenni valamit/befizetni. A határidő most akkor mikor is jár le?!”
Hol találkozhatunk a kérdéssel? Elsősorban
hatósági/bírósági „eljárások” során, de szerződésekben is.
Miért van jelentősége? Mert a határidő,
vagy határnap elmulasztása
jogkövetkezményekkel jár(hat).
Kezdjük a
kályhánál, a két alapvető
fogalom megkülönböztetésével. Határidő
és határnap….
A Határidő nem más, mint annak az időtartamnak az utolsó napja, ami időtartam alatt én megtehetem azt, amire engem felszólítottak, köteleztek, vagy amit vállaltam. A rendelkezésemre álló idő a határidő utolsó napján jár le.
Különbséget kell tenni
atekintetben, hogy eljárásjogi vagy anyagijogi határidőről beszélünk:
-
Eljárásjogban
a határidő utolsó napján még lehetőségem van pl. az iratot/beadványt postára
adni, míg
-
Anyagi
jogi határidő vonatkozásában ez a szabály már nem alkalmazható. Anyagi
jogi határidő esetén a
teljesítésnek a határidő
utolsó napján meg kell történnie, tehát a küldeménynek meg kell érkeznie. (Érdekesség,
hogy bár a keresetlevél egy peres eljárás megindítását célozza, mégis a
benyújtására irányadó határidő
anyagi jogi, ami azt jelenti, hogy a határidő utolsó napján annak be kell érkeznie a bíróságra.. méghozzá
hivatali időben!)
Magánjog
körében utóbbira gyakorlati példa lehet az új Ptk. átutalással teljesítendő pénzfizetési kötelezettség új szabálya,
mely főszabályként
kimondja: „…abban az időpontban válik teljesítetté, amikor azt a
pénzt a jogosult fizetési számláján a jogosult számlavezető bankja jóváírta vagy azt jóvá kellett
volna írnia.” /Ptk. 6:
42.§ (2) bek./ Tehát az utalást indító félnek időben kell gondoskodnia az utalás indításáról (pl. a határidő utolsó napján este 22:00 órakor adott
utalási megbízás a legritkább esetben fog azonos napon jóváíródni a jogosult,
azaz a fogadó fél számláján!) …. Kis
kitérő: Az
új Ptk-ban azonban az a zseniális, hogy azoktól a rendelkezésektől, melyektől való eltérést a Ptk. nem tiltja, és az eltérésre irányadó
egyéb „feltételek” is azt megengedik, el lehet térni. Tehát például átutalással
történő fizetés esetén a
felek a szerződésben megállapodhatnak
úgy is, hogy a fizetési határidő
megtartásának minősül, amennyiben a
kötelezett (akinek az utalást indítania kell) a határidő utolsó napján az utalásról gondoskodott,
és a számlavezető bankja részére
megadta a visszavonhatatlan átutalási megbízást. Ilyen tartalmú megállapodás kifejezetten
indokolt lehet akár a gazdasági élet szereplői közti ügyletekre (vállalkozási, szolgáltatási, szállítási
szerződések, amelyben rendszerint „halasztott
fizetés” van, azaz a megrendelő
egy előre megállapodott fizetési határidőn
belül kell, hogy a számlát kiegyenlítse), de akár magánszemélyek közti szerződésekre is, ahol az egyik fél átutalással
szeretne fizetni.
Az
eljárásjogi határidők mindig időtartamban kerülnek meghatározásra. Pl. 8,
15, napon, 1 hónapon, 2 éven belül kell „tennünk” valamit. Szállítási,
Szolgáltatási és Vállalkozási szerződések
körében is gyakran használják a napokban megállapított határidőt a számlák
kiegyenlítésére nyitva álló határidő
meghatározására.
Hogy kell számítani a határidőt,
ha az napokban, hetekben, hónapokban,
vagy években van meghatározva?
A
kérdés megválaszolásához a Polgári Perrendtartásról szóló 1952 évi III
törvényt, azaz a Pp-t, vagy a Polgári Törvénykönyvet, azaz a Ptk-t hívhatjuk
segítségül, amelyek így rendelkezmek:
A
napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot
adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik. /Pp.
103.§ (2) bek./ … Példán szemléltetve: 2016. október 10-én kézhez vettem
egy iratot, mely szerint 8 napon belül tennem kell valamit. Az irat átvételének
napja, azaz október 10-e nem számít bele a 8 napba. A számításnál az első nap október 11-e
lesz, és a nyolcadik nap, tehát a határidő utolsó napja pedig 2016 október 18. FIGYELEM! Anyagi jogi határidőnél ez másként
működik! A jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására
napokban megállapított határidőbe a kezdőnapot nem kell beleszámítani.”/Ptk.
8:3.§ (1) bek./
A
hetekben megállapított
határidő értelmezésénél a Ptk. nyújt segítséget, mikor rögzíti, hogy a hetekben
megállapított határidő azon a napon jár
le, amely elnevezésénél fogva megegyezik. Tehát pl. ha május 13 szerdai
napra esett, akkor a május 13-án tűzött 1 hetes határidő a következő hét
szerdáján jár le. /Ptk. 8:3.§ (2) bek./
A
hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a
kezdőnapnak
megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján..” /Pp. 103.§ (3) bek./ … Példákkal
szemléltetve: a) 2016 április 05-én
megkötött szerződésben
arra vállaltam kötelezettséget, hogy 2 hónapon belül teljesítem a szerződésbe foglalt
kötelezettségem. Mivel a 2 hónap kezdetét egyéb feltételhez nem kötöttük, ezért
a számomra nyitva álló határidő 2016 június 05 napján fog lejárni. b) Ha ugyanezt a szerződést július 31-én
kötöttem volna meg, a határidő szeptember 30(!) napja lenne. Miért? Mert
szeptemberben nincs 31-e! Tehát életbe lép a „hónap utolsó napja” kisegítő szabály.
Ha
a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a
határidő csak az azt követő
legközelebbi munkanapon jár le.
„ /Pp. 103.§ (4) bek./ … Azaz ha a határidő utolsó napja, amit kiszámoltam pont pl. szombatra
vagy vasárnapra esik, akkor a következő munkanapon még jogkövetkezmények nélkül
megtehetem azt, amire a határidőt tűzték felém.
A
Határnap a fentiekhez képest egy
sokkal könnyebben megjegyezhető fogalom.
A határnap leegyszerűsítve nem más, mint az a dátum szerint
megjelölt nap, amelyik napon nekem, a részemre kézbesített idézésben foglaltak
szerint, megjelenési (ezzel együtt persze az esetek túlnyomó részében
nyilatkozattételi, kisebb részében tűrési) kötelezettségem van.
Ebben
az írásban nem kívántam hosszas értekezésbe fogni az eljárásjogi, anyagi jogi,
elévülési, jogvesztő határidők fogalmának kifejtéséről és viselkedéséről, de azért szeretnék pár szót áldozni a jogvesztő határidőkre, azok jelentősége okán. Már a „neve is árulkodó”. Amennyiben a
határidő úgynevezett jogvesztő, úgy elmulasztása „végleges” következménnyel
jár. A jogvesztő határidő lényege, hogy annak elteltével maga az alanyi joga
szűnik meg! Mulasztásunk kimentésére, igazolására nincs mód. Jogvesztő
határidőket a jogszabályok kifejezetten ekként rögzítik. Jogvesztő határidők
alkalmazásához mindig fűződik valamilyen, a jogbiztonságot szolgáló racionális
érv és indokrendszer.
(Az
a határidő, amelyet törvény nem minősít jogvesztőnek, úgynevezett elévülési határidő. Azaz maga a jog nem
szűnik meg, de annak bírósági úton való érvényesíthetősége az elévülési
határidő lejártát követően már nem lehetséges.)