A 2020 április 10-én megjelent vészhelyzeti Kormányrendelet-csokorból tegnapi cikkben a munkajogi témákkal foglalkoztam. A másik kiemelkedő terület a tegnap megjelent Kormányrendeletek közt a 102/2020 (IV.10) Korm.rendelet, amely több tárgykört is érint. Elsőként a gazdasági társaságokat érintő lényeges változásokról essen szó.
A rendelet elsődleges célja olyan átmeneti "szabályok" megalkotása volt a gazdasági társaságok részére, amelyekkel a személyes kontaktust elkerülve biztosítható a cégek folyamatos működése és jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelés azon területeken, ahol a döntés meghozatalára a társaság döntéshozó szerve jogosult.
Mik ezek a döntéshozó szervek. Egyszemélyes cég, Egyszemélyes Kft. esetében az Alapító, Egyedüli tag, Bt és többszemélyes Kft esetében a Taggyűlés, Részvénytársaság (Zrt, Nyrt) a részvényesi Közgyűlés.
Emellett vannak egyéb olyan szervek egy cég életében, amelyek szintén több tagból állnak, és döntési folyamataik szükségessé teszik a testületi "döntéshozatalt". Legismertebbek pl. a Felügyelőbizottság, Zrt/Nyrt esetében az Igazgatóság.
A rendelet 2 fő témát érint:
- a döntéshozatal ülés tartása nélkül
- ügyvezető felhatalmazása döntéshozatalra olyan tárgykörökben is, amely a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozik
Emellett a rendelet kitér az egyéb szervek esetében alkalmazható szabályokra, mint pl. a könyvvizsgáló, felügyelőbizottság tájékoztatására is.
Már az elején fontosnak tartom kiemelni a rendelet 6§ (4) bekezdését! Eszerint amennyiben ha a vezető tisztségviselőjének (ügyvezető, részvénytársaság esetében Vezérigazgató) vagy vezető testületének ( részvénytársaság esetén Igazgatóság) , valamint a cég állandó könyvvizsgálójának megbízatása a vészhelyzet ideje alatt szűnik meg, a megbízatás az alapító határozat vagy döntéshozó szerv határozata hiányában a vészhelyzet megszűnését követő 90. napig fennmarad, és a vezető tisztségviselő/könyvvizsgáló eddig köteles feladatát ellátni! Kivételt képez (!) ez alól az az eset, ha a vezető tisztségviselő megbízatása visszahívás, a vezető tisztségviselő halála, vagy jogutód nélküli megszűnése, avagy a vezető tisztségviselő cselekvőképességének e tevékenysége ellátásának körében való korlátozása, vagy a vezető tisztségviselő összeférhetetlensége vagy vele szembeni kizáró ok felmerülése miatt szűnik meg.
A vezető tisztségviselő lemondása nem kivétel. Tehát a vezető tisztségviselő ha lemondana, a lemondása jelen értelmezésben csak a vészhelyzet megszűnését követő 90. nappal hatályosul! (Függetlenül attól, hogy a legfőbb szerv a lemondást elfogadja-e vagy sem.)
Döntéshozatal ülés tartása nélkül
Az alapvetés továbbra is az, hogy amennyiben a kijárás korlátozásra vonatkozó előírások betartása mellett sincs akadálya a döntéshozatalnak ülés megtartásával (vagy pl. egyedüli tag, Alapító döntéshozatala), úgy a döntéshozatalra a rendeletben foglaltakat nem kell alkalmazni. Egyszerű és jól érthető példa: adott egy cég, ahol a tagok egy háztartásban élnek (férj-feleség, szülő-gyermek, testvérek, stb.). Az ő esetükben ugyebár nincs akadálya annak, hogy ülés megtartásával határozzanak. És az egyedüli tag, alapító sincs akadályozva abban, hogy saját magával megvitassa a témát és döntést, határozatot hozzon. 😊
Ám ott, ahol, ez nem megoldható, a Kormányrendelet explicite kimondja, hogy a döntéshozó szerv ülése nem tartható meg olyan módon, hogy a tag személyes részvételét igényelje, még abban az esetben sem, ha az ülés összehívására a Kormányrendelet hatálybalépésekor (2020 április 11) már megtörtént (azaz ha április 10 előtt a meghívó kiküldésre került, az ülés már nem tartható meg a személyes üléssel).
A Kormányrendelet felhatalmazza a gazdasági társaságokat arra, hogy sort keríthessenek írásbeli döntéshozatalra, vagy elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvétellel megtartott ülésre, még abban az esetben is, ha a cég létesítő okirata (alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály) ezt kizárja, vagy ettől eltérően rendelkezik. (Ahol jogszabály tiltja az írásbeli döntéshozatalt, ott továbbra sem lehet ülés tartása nélkül döntést hozni. Itt marad az elektronikus hírközlő eszközzel tartott ülés.)
A Kormányrendelet 4§-a fogalmazza meg a döntéshozatal módját ezekre az esetekre. (Teljesség igénye nélkül: az ülés tartása nélküli döntéshozatal, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján megtartott ülés szabályainak megállapítása és tagokkal közlése az ügyvezetés feladata; napirendről tájékoztatás/határozat javaslat megküldése nem mellőzhető; meg kell határozni mely elektronikus hírközlő eszköz és informatikai alkalmazás elfogadott, de azt is, hogy mi a személyazonosítás módja az olyan tag, vagy meghatalmazott estén, akit az ügyvezetés személyesen nem ismer; írásbeli szavazás esetén 15 napot kell biztosítani, mikor érvényes a tag szavazata, az ülés jegyzőkönyvét az ügyvezető készíti el és írja alá.)
Jó hír, hogy a tag az írásbeli szavazatát e-mailben is megküldheti, amely így írásbelinek fog minősülni, amennyiben abból
Ügyvezető döntéshozatali jogköre
Arra az esetre, ha a döntéshozó szerv (határozatképesen) általi döntés sem írásbeli döntéshozatallal, sem pedig elektronikus eszköz útján megtartott üléssel nem tud megvalósulni - a Kormányrendelet 3§ (3) bekezdésében foglaltak nem állnak fenn - az ügyvezetés a vészhelyzet ideje alatt saját hatáskörben jogosult határozatot hozni
- a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadásáról,
- az adózott eredmény felhasználásáról,
- a cég törvényes működésének fenntartásához, vészhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges kérdésekben is, amelyek egyébként a döntéshozó szerv hatáskörébe tartoznának (jogszabály erejénél fogva, vagy a cég létesítő okirata alapján), vagy a felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.
A Kormányrendelet 5§ (4) bekezdése meghatározza azt az esetkört, amikor az ügyvezetőnek biztosítania kell az előzetes véleményezési lehetőséget a tagoknak.
Az ügyvezetés által így meghozott határozatok a döntéshozó szerv határozatának minősülnek és végrehajthatóak, DE (!) az ügyvezetés által így meghozott határozatokat a vészhelyzet megszűnését követő 90. napon belülre összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni.
Amiről még így sem határozhat az ügyvezetés:
- a társaság létesítő okiratát nem módosíthatja (kivéve, ha a vészhelyzet alatt hatálybalépő valamely jogszabályi rendelkezés miatt van erre szükség)
- nem dönthet a cég jogutód nélküli megszűnéséről
- átalakulást, egyesülést, szétválást nem határozhat el (és a folyamatban lévő ilyen ügyekben sem hozhat olyan döntést, ami a döntéshozó szerv hatáskörébe van utalva)
- Kft és Rt (Nyrt, Zrt) esetén a jegyzett tőke leszállításáról nem dönthet
- pótbefizetést vagy egyéb tőkepótlást csak akkor rendelhet el, ha az a tagok cégen belüli vagyoni részesedésének mértékét nem érinti, és pótbefizetéshez előzetesen írásban hozzájárultak (pl. a létesítő okirat már eleve tartalmazza ezt a lehetőséget, vagy előzetes nyilatkozattételre felhívta a tagokat az ügyvezető e téren)
Az éves beszámolók elfogadásának időszakában vagyunk, így kiemelendő a Kormányrendelet 5§ (5) bekezdése, mely szerint a számviteli törvény szerinti beszámoló könyvvizsgálata elvégezhető akkor is, ha a beszámolóról a fentek szerint az ügyvezetés határoz.
Testület ülése
Vezető tisztségviselőkből álló testület (Zrt/Nyrt Igazgatósága), Felügyelőbizottság, audit bizottság, vagy más - jogszabály vagy létesítő okirat szerinti - testületi szerv ülései elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más, személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható. (Ha nincs erre meglévő eljárásrend a testületben, vagy az eltér a kormányrendeletben foglaltaktól, akkor a testület Elnökének/akadályoztatása estén a helyettesének, ennek hiányában az elnök által kijelölt tagnak, mindennek hiányában az ügyvezetés által felkért tagnak a feladata ezt megalkotni.)
Ezen testületek írásbeli egyeztetést is folytathatnak és a jogi személy irányításával kapcsolatos döntéseket írásban - e-mail váltás útján - is meghozhatják.
A Kormányrendelet 7§ (1) bekezdése rögzíti a jogi személy szervei (döntéshozó, egyéb szervek) által a tag e-mail címére megküldendő írásbeli jognyilatkozatok formai követelményeit. Ezzel szemben a természetes személy tag egy "sima" e-mail útján is közölheti a jognyilatkozatét a társasággal, míg a jogi személyiségű tag a 7§ (2) bekezdése szerinti formai követelmények megtartásával teheti csak meg mindezt.
Nyilvánosan működő részvénytársaságokra irányadó "speciális" szabályok
A Kormányrendelet 9§ (1) - (9) bekezdései tartalmaznak részletszabályokat. A teljesség igénye nélkül:
- Nyrt esetében nem alkalmazható a Kormányrendelet 3§-a (írásbeli döntéshozatal, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján való ülés tartás), 4§ (a 3§ szerinti döntéshozatalra irányadó eljárási, formai, alaki követelmények), valamint az 5§ (4) bekezdés. és a 8§ (3) bekezdés.
- továbbra is köteles az Nyrt a honlapján közzétenni az éves közgyűlés meghívóját, a napirenden szereplő ügyek előterjesztéseit, azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket és a határozati javaslatokat (itt a határidőkbe van változás: meghívót legalább a közgyűlés előtt legalább 21 nappal, a többi iratot legalább 8 nappal korábban kell közzétenni)
- Nyrt ügyvezetése a közzétett napirenden szereplő minden kérdésben, valamint az ügyvezetés kapcsán fentebb felsorolt kérdésekben is jogosult dönteni, továbbá az alapszabály módosítását is elhatározhatja (míg ugye ez utóbbira a fentebb írtak szerint az egyéb gazdasági társaságok esetében az ügyvezetésnek már nem terjedt ki a jogköre.)
- Nyrt ügyvezetése 2020 április 30-ig, vagy ha az Nyrt üzleti éve eltér a naptári évtől, akkor az üzleti év mérlegfordulónapját követő 4. hónap végéig köteles a számviteli törvény szerinti beszámolóról határozni. (ezen belül az ügyvezetés dönthet az adózott eredmény felhasználásáról és az osztalékról is.) ⇨ a döntés utólagos jóváhagyására közgyűlés összehívása kezdeményezhető (a rendelet 9§ (7) bekezdése szerint) azzal, hogy az összehívás 2020 május 31-ig, vagy ha az üzleti év eltér a naptári évtől akkor a beszámolóról hozott ügyvezetési határozatának nyilvánosságra hozatalát követő 30 napon belül kezdeményezhető. A határidő elmulasztása jogvesztő!
- A vészhelyzet megszűnését követő 30 napon belül a részvényesek kezdeményezhetik közgyűlés összehívását a vészhelyzet alatt az ügyvezetés által meghozott "közgyűlési határozatok" jóváhagyása céljából.
- Ha az Nyrt testületi tagjainak vagy könyvvizsgálójának mandátuma a vészhelyzet ideje alatt szűnik meg, úgy a megbízatásuk a vészhelyzet lejártát követő soron következő közgyűlésig fennmarad, és feladatukat ellátni kötelesek. (A kivételek itt is azonosak, mint amit a cikk elején írtam.)
Igyekeztem a lényeges dolgokat kiemelni, ám mindenképp szükséges a Kormányrendelet előírásainak teljeskörű megismerése, amennyiben valamely rendelkezésének alkalmazása válik szükségessé. A fentiek nem minősülnek jogi tanácsadásnak, vagy kimerítő jogértelmezésnek, csupán figyelemfelhívó célzattal íródott.