Újabb vészhelyzeti kormányrendelet-csomag 1. rész: Munka törvénykönyve, Csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása


2020 április 10-én újabb Kormányrendeletek jelentek meg. Ezek közül a 104/2020 (IV.10.) és a 105/2020 (IV.10.) Kormányrendeletek a munkajog világát érintik. A cikkbne feldolgozott második téma kifejezetten izgalmas! A sokak által várt "vészhelyzeti bértámogatás"-ról szól

A Munka Törvénykönyvét első ízben a 47/2020 (III.18.) Kormányrendelet 6§-a módosította:
"6. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.
(2) Az Mt.-t a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja,
b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti,
c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti.
(3) A (2) bekezdésben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
(4) A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek."
   
A 104/2020 (IV.10) Kormányrendelet a fenti rendelkezéseket egészíti ki az alábbiakkal:
-  a rendelet hatályba lépésétől - azaz 2020 április 11-től - a Munkáltató legfeljebb 24 havi (!) munkaidőkeretet rendelhet el.  (Ez eddig max. 4 hónap vagy 16 hét volt)  A munkaidőkeretről amúgy ITT egy klassz kis összefoglaló.  
- a rendelet azt is rögzíti, hogy a hatályba lépése előtt kihirdetett munkaidőkeretet a Kormány (e rendelettel) a fenti 24 hónapos időtartamra meghosszabbítja. 

Megértve a célt, amit ezzel el szerettek volna érni, én mégis azon a véleményen vagyok, hogy ott, ahol nem szükséges, az eddigi max 4 hónapnál hosszabb munkaidő keretet csak akkor válasszon a Munkáltató, ha arra tényleg szükség van és csak annyival hosszabbat, ami még indokolt. A vészhelyzet remélhetőleg nem fog 24 hónapra elhúzódni, így azoknak a Munkáltatóknak, akik kihasználva a rendelet nyújtotta lehetőséget most a maximum munkaidőkeret időtartamot választják, lehetnek jogértelmezési gondjaik a vészhelyzet megszűnése utáni 30 nap lejártával. 

- Kifejezetten rögzítésre került pár Mt. szakasz, amelytől nem lehet eltérni a vészhelyzet idején, ezzel némileg korlátozódik a 47/2020 (III.18) Kormányrendelet 6§ (4) bekezdésében (fentebb) kapott "lehetőség", miszerint gyakorlatilag bármitől (is) el lehetne térni a felek közti megállapodással. Ha pedig a Munkáltatónál olyan Kollektív szerződés van jelenleg hatályban, amely az alábbiaktól eltérést enged, úgy a Kollektív Szerződés azon rendelkezései a vészhelyzet idején nem alkalmazhatóak.
  • Nem lehet eltérni a beosztás szerinti napi munkaidő alábbi minimum és maximum tartamától:
    • Általános szabály: 
      • napi teljes munkaidő 8 óra, amely megállapodással 12 órára emelhető a készenléti jellegű munkakör esetén vagy ha a munkavállaló a munkáltató vagy tulajdonos hozzátartozója /Mt. 92§ (1) - (2)  bek./
      • Részmunkaidő kivételével min. 4 óra a napi munkaidő  /Mt. 99.§ (1) bek./
      • Napi max. beosztás szerinti munkaidő 12 óra, Heti max. beosztás szerinti munkaidő 48 óra /Mt. 99.§.(2) bek./
    • Kiegészítő szabály a készenléti jellegű munkakörre, vagy ha a munkavállaló a munkáltató vagy tulajdonos hozzátartozója:
      • napi munkaideje max. 24 óra
      • heti munkaideje max. 72 óra
A munkaidő tartamának további szabályai Mt. 99 § további rendelkezéseiben találhatók meg.

  • Nem lehet eltérni a napi pihenőidő, a heti pihenőnap és a heti pihenőidő szabályaitól sem
    • Napi pihenőidő (munka befejezésétől következő munkakezdésig) minimum 11 óra egybefüggően. 
      • a napi pihenőidő minimum 8 órára csökkenthető osztott munkaidő, megszakítás nélküli, többműszakos vagy idény jellegű tevékenység végzés esetén
      • Egyéb részletek Mt. 104.§ (3) - (5) bek.
    • Heti pihenőnap /Mt. 105 § (1) - (4) bek./
      • heti 2 pihenőnap
      • egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén 6 egybefüggő munkanapot követően minimum 1 pihenőnap
      • havonta legalább 1 pihenőnap vasárnapra kell hogy essen.
    • Heti pihenőidő /Mt. 106 § (1) - (3) bek./
      • A munkavállalót - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg,
      • a heti pihenőidőt - a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével - havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani,
      • Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható (ebben havonta 1 alkalommal a vasárnapnak is bele kell esnie). A munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

A Kormányrendelet  fenti tilalma nem érinti az Mt. 135 § (4) bekezdésében rögzítetteket. Az ott felsorolt területeken foglalkoztatottak irányába továbbra is megengedett az eltérés a felek megállapodása vagy Kollektív Szerződés alapján. Az érintettek pedig:
  •  a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató,
  • b) a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó,
  • c) a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító,
  • d) a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben,
  • e) a kikötőben
foglalkoztatott munkavállaló 

A 105/2020 (IV.10.) Kormányrendelet a vészhelyzet idején csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szól. 
 Na kérem, ez a "csökkentett munkaidős foglalkoztatás" egy teljesen új dolog. Nem meglepő, ha még a jól tájékozott Munkáltató is csak néz nagyot e fogalom hallatán. Miről is van szó?!

A 105/20202 (IV.10) Korm.rendelet megalkotta az ehhez szükséges definíciókat, mint pl.
  • csökkentett munkaidő: a vészhelyzet kihirdetését követően módosításra kerülő munkaszerződés szerint 3 havi átlagban legalább a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét elérő, de a 70%-át meg nem haladó részmunkaidő, amely legalább napi 4 óra munkaidőnek felel meg.
Akkor ezt most fordítsuk le. Tehát ha valaki eredetileg úgynevezett teljes munkaidőben (napi 8 óra) volt foglalkoztatva, ahhoz hogy csökkentett munkaidősnek minősüljön a módosult munkaszerződése szerint 3 havi átlagban min. napi 4 órát, de max napi 5,6 órás "csökkentett munkaidőben" lehet (van) foglalkoztatva. 
  • egyéni fejlesztési idő: a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő 30%-ának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség alól.
Tekintettel arra, hogy a Kormányrendelet a támogatásról szól, nézzük miben is nyilvánul meg ez a támogatás!

A támogatás a csökkentett munkaidejű munkavállaló részére kerül kifizetésre.
Feltételei:
  • Munkáltató és munkavállaló közös kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz
  • a munkavállaló
    • ugyanazon munkaviszony kapcsán nem részesül részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb támogatásban,
    • a munkaadóval legalább a vészhelyzet kihirdetésének napjától (március 11.) munkaviszonyban áll és 
    • a munkavállaló nem áll felmondási idő alatt.
  • a munkáltató
    • az érintett munkavállalót csökkentett munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalói létszám csökkentésének megelőzése érdekében
    • a támogatási kérelemben bemutatja a csökkentett munkaidőben foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a vészhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozóan eddig megtett és várható intézkedéseit (és kimerítette ezzel összefüggésben a munkavégzés átütemezésére nyitva álló munkaidő-beosztási lehetőségeket a kérelem benyújtását megelőzően)
    • legalább 6 hónapja működik 
    • az érintett munkavállaló vonatkozásában nem részesül a kérelem benyújtásakor munkahelyteremtő vagy munkahelymegőrzés támogatásában, vagy kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók foglalkoztatásának támogatásában.
  • a munkaidőkeret
    • a kérelem benyújtásakor lejárt vagy lezárásra került.

A támogatás Hónapokban állapítható meg, max. időtartama 3 hónap.
A támogatás mértéke: vészhelyzet kihirdetésének napján esedékes távolléti díj - SZJA előleggel, járulékokkal csökkentett összegének - 30%, 40% vagy 50%-ban kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a
A támogatás folyósítása a munkavállaló részére havonta, utólag történik. 
Fizetés nélküli szabadság idejére NEM jár!
A támogatás köztehermentes!

A Munkaadó és a Munkavállaló a támogatás igénybevételével vállalja, hogy legalább a támogatás időtartamára csökkentett munkaidőben, és csökkentett munkaidőn túli egyéni fejlesztési időben állapodnak meg!
A Munkavállaló a támogatás igénybevételével vállalja a jövedelemkieséssel járó (!) csökkentett munkaidőben történő munkavégzést, és azt, hogy a kérelem szerinti munkaviszonya melletti újabb munkaviszony létrehozása (másodállás vállalása) a támogatás időtartamát követően nem lesz akadálya annak, hogy a csökkentett munkaidőt megelőző munkaidőhöz visszatérjen (tehát eredeti foglalkoztatása szerinti munkaidőben végezze munkáját), és hogy az egyéni fejlesztési időben a Munkáltató rendelkezésére áll.
A Munkaadó a támogatás igénybevételével vállalja létszámtartási kötelezettséget a támogatás időtartamára +1 hónapra, a támogatás ideje alatt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést nem rendel el (azaz "túlórát" az érintett dolgozó felé, ha változás áll be a támogatás feltételeiben vagy a csökkentett munkaidő időtartamában azt 2 munkanapon belül bejelenti a kormányhivatalnak, valamint hogy fizeti az egyéni fejlesztési időre járó munkabért. (A létszámtartási kötelezettséget valamennyi telephely együttesére kell figyelembe venni, ha a munkaadónak több telephelye van.) A Munkaadó a kérelem benyújtásával továbbá azt is vállalja, hogy ha a létszámtartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Alap számlájára a a létszámtartási kötelezettség nem teljesítésének arányában befizetést köteles teljesíteni. (A befizetésről a kormányhivatal dönt.)

A Kormányrendelet 5§-a további feltételeket is rögzít, amelyek igazából azokat a feltéteket rögzíti amelyek nemteljesítése esetén a támogatás eleve nem nyújtható. 
A Kormányrendelet 6§-ában találhatóak a kérelem benyújtására és elbírálására vonatkozó részletszabályok. (Kihez kell benyújtani, mikor/meddig lehet benyújtani, mit kell csatolni a kérelemhez, mi az elbírálás folyamata, stb.) 

Mikor szűnik meg a támogatás?
  • munkavállaló és munkaadó együttes nyilatkozatban elterjesztett kérelmére,
  • ha a munkavállaló támogatással érintett munkaviszonya megszűnik,
  • ha a munkavállaló a támogatással összefüggő valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  • ha a munkaadó a támogatásban részesülő munkavállaló vonatkozásában egyéb támogatásban részesül,
  • ha a munkaadó a támogatással összefüggő valamely kötelezettségének nem tesz eleget,
  • ha a csökkentett munkaidő a támogatási időtartam előtt módosításra kerül,
  • ha a támogatás a jogszabályban meghatározott feltételek hiányában nem lett volna megállapítható.
A Kormányrendelet 9§-a meghatározza azokat a eseteket is, amikor a Munkavállalót a kapott támogatás tekintetében visszafizetési kötelezettség terhelheti, vagy a Munkaadó a nyújtott támogatás mértékével egyező összegű befizetés teljesítésére kötelezhető.
Ez a Kormányrendelet 2020 április 16-án lép hatályba, tehát kérelmek először április 16-án nyújthatóak be. 

.... huh, ez egy jó tartalmas anyag lett. 😊Természetesen a fentiek csak részleges szemelvények, a lényeges elemekre igyekeztem koncentrálni. A cikk tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak és teljeskörű  jogértelmezésnek. Minden eset egyedi, egyéni és az eset összes körülményének együttes vizsgálatával kell elemezni, és a szövegezést tekintve egy javaslat tőlem: igen hasznos befektetés egy jogász segítségét kérni ebben

***
A cikk megírása óta megjelentek a csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatása iránti hivatalos (letölthető) kérelmek, nyilatkozatok, tájékoztatók.