A 2020 évi 140. számú Magyar Közlönyben megjelent 270/2020 (VI.12.) Kormányrendelet módosította az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003 (IX.22.) Kormányrendeletet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004 (VIII.27.) Kormányrendeletet.
A tartós fogyasztási cikkeket forgalmazók felé jó hír, hogy az őket érintő módosítások csak 2021 január 1-jén lépnek hatályba. Pánikra semmi ok, bőven van idő. (Részletek a cikk második részében)
A kötelező javító-karbantartó szolgáltatást nyújtókat érintő módosítás hatályba lépése 2020 június 13 napja. Viszont e téren egyetlen, és csak formális módosítást hozott a 270/2020 (VI.12.) Korm.r., mikor rögzíti, hogy a korábban "megyei(fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület" új megnevezése: "megyei(fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület".
A jótállás, szavatosság, "garancia" egyik kedvenc témám alapjáraton. A módosítások ismertetését megelőzően érdemes kicsit közelebbről megnézni, mit is jelentenek az egyes fogalmak.
Az állásinterjúzó jogászok felé, vagy pl. az értékesítéssel foglalkozó munkatársak oktatása során mindig fel szoktam tenni azt a kérdést, hogy mit jelent a jótállás, és mit jelent a garancia? Van-e különbség, és ha van, mi az. Nos, van is, meg nincs is. A hétköznapi szóhasználatban ha veszünk egy terméket/szolgáltatást nagyon sokszor halljuk hogy "X havi garanciát" vállal az eladó, termékforgalmazó, szolgáltató. De halljuk azt is, hogy "jótállási jegy", és hogy a "termékre X havi jótállás" van. Termékértékesítés és termékforgalmazás terén a jótállás és a garancia egy és ugyanaz! Az előbbi a jogszabályokban rögzített terminus technikus, a másik pedig a kialakult köznyelvi megfelelője. Tehát ha veszünk valamit (vagy forgalmazunk valamit), hivatalosan az eladó jogszabályban rögzített jótállási kötelezettsége értendő alatta.
A jótállás fogalmát a Polgári Törvénykönyv rögzíti: "Aki a szerződés teljesítésére jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett". (Ptk. 6:171.§)
Jótállási igény érvényesítésére a jótállási határidőn belül van lehetőség.
A jótállási igény érvényesítésére a kellékszavatosságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Ezzel el is érkeztünk egy új fogalomhoz, a kellékszavatossághoz. Valójában a kellékszavatosság szabályai segítenek nekünk annak értelmezésében, miért és hogy kell "jótállnia":
A kellékszavatosság gyakorlatilag nem más, mint az eladott termék/dolog, nyújtott szolgáltatás hibájáért (hibás teljesítésért) való helytállási kötelezettség.
Kellékszavatossági igény alapján (és így jótállási igény alapján is) az alábbiakat kérheti a jogosult:
- kijavítás, kicserélés (kivéve ha az lehetetlen, vagy a kötelezettnek a további lehetőségeket összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne)
- ellenszolgáltatás arányos leszállítása (árcsökkentés, díjcsökkentés) igényelhető
- a kötelezett költségére elvégezhetjük/elvégeztethetjük a hiba kijavítását
- Ha a kötelezett a kijavítást, kicserélést nem vállalta, vagy annak a jogosult érdekeit kímélve, megfelelő határidőre nem lehet eleget tenni, vagy a jogosultnak a kijavításhoz/kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt, akkor a jogosult elállhat a szerződéstől ⇒ fontos tudni, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak!
Mennyi ideig lehet érvényesíteni kellékszavatossági igényt? Mennyi az elévülési idő?
- általános szabályként a teljesítéstől számított 1 év ;
- fogyasztó (azaz természetes személy) és vállalkozás közti ügylet során a teljesítés időpontjától számított 2 év. (Ha az ügylet tárgya egy használt dolog volt, akkor a felek szabadon megállapodhatnak, de minimum 1 év) ;
- ha a szolgáltatott dolog ingatlan, a teljesítéstől számított 5 év.
Az új Ptk. beemelte a hibás teljesítés miatti helytállási kötelezettség szabályai közé a korábban önálló joganyagban szabályozott termékszavatosságot is. Ez kifejezetten az úgynevezett fogyasztói szerződésekre alkalmazandó, azaz vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibájára. Ez a jogintézmény attól érdekes, hogy a termékszavatosság körében a fogyasztó közvetlenül a gyártótól követelheti a termék kijavítását, vagy cseréjét. Az is specialitása, hogy a Ptk. a "hibás termék" fogalmát is kibővíti azzal, hogy a termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalkor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. ⇒ termékszavatossági igény esetén a fenti kijavítási, kicserélési kellékszavatossági kötelezettség tehát magát a gyártót terheli.
Térjünk vissza a jótálláshoz...
A fentiekből látszik, hogy kellékszavatosság egy jogszabályon alapuló kötelezettség. Nem kell a feleknek ebben megállapodni, a kötelezettet a Ptk. alapján terheli.
Ehhez képest a jótállás annyiban más, hogy amennyiben nem jogszabály ír elő valamely termékre kötelező jótállást, úgy a jótállás vállalásában a felek megállapodhatnak. Hú, ez most így bonyolultnak hangzik, de mégsem az. Vegyük ketté a dolgot.
a) Tegyük fel, hogy a termék eladója és vevője is vállalkozás (azaz nem fogyasztói szerződésről beszélünk). Láttuk fentebb, hogy ilyenkor 1 év az általános elévülési idő, ami alatt a kellékszavatossági igény érvényesíthető. Azonban a felek megállapodhatnak szabadon abban, hogy az "eladó" a termékre a kötelező kellékszavatossági időhöz képest hosszabb jótállást vállal. pl. 24 hónapot.
b) Ha pedig a példánál maradva az eladó egy vállalkozás, a vevő pedig fogyasztó, és a termékre nincs előírva jogszabály által kötelező jótállás, úgy a kellékszavatossági idő 2 év, de az eladó vállalhat ehelyett pl. 36 hónapot is. Pl. ráírja a termék csomagolására, és a jótállási jegyre is. A vevő (fogyasztó) amikor a terméket ennek ismeretében megveszi, máris létrejött köztük a "megállapodás" a 36 hónapos jótállásra.
Miért fontos a jótállás/kellékszavatosság és annak ideje? Azért, mert a jótállási időn/kellékszavatossági időn belül bekövetkező hibák esetére a gyakorlat úgy tekint, hogy az már a teljesítéskor fennállt, és az Eladón van a bizonyítási teher - neki kell bizonyítani - hogy a hiba nem ilyen okra vezethető vissza, hanem pl. a nem rendeltetésszerű használatból ered, rongálás, szabotázs, karbantartási kötelezettség elmulasztása, stb. következménye.
Tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállása - és annak 2021 január 1-jén hatályba lépő módosítása(i)
- önálló joganyagban, nevezetesen a 151/2003 (IX.22.) Kormányrendeletben került szabályozásra.
- csak az úgynevezett fogyasztói szerződésekre alkalmazandó (vállalkozás és fogyasztó közt létrejött szerződésekre), amelynek keretében a vállalkozás a Rendelet mellékletében felsorolt dolgot, terméket adott el a fogyasztó részére. (B2B ügyletekre, ahol a vevő egy vállalkozás és a tevékenysége végzéséhez szerzi be a terméket, nem irányadó ⇨ a jótállás vállalása és annak időtartama a felek megállapodásának tárgya. Ad absurdum az is előfordulhat, hogy az eladó nem vállal jótállást (szerződéses jótállást). Persze a fentebb írt kellékszavatossági kötelezettség akkor is terhelni fogja, akár vállalt jótállást, akár nem!)
- A jótállás időtartama 1 év. (A vállalkozás vállalhat ennél hosszabbat)
- E rendelet rögzíti a jótállási jegy kötelező meglétét, fogyasztó részére történő átadását és tartalmi követelményeit.
- 3 napon belüli csere igényt kötelező teljesíteni, kivéve ha a hiba vagy annak oka a nem rendeltetésszerű használatból ered
A 151/2003 (IX.22.) Kormányrendelet melléklete tételesen felsorolja azokat a tartós fogyasztási cikkeket, melyekre a kötelező a jótállás. Fontos kiemelni, hogy ezen terméktípusokon belül is értékhatárt szab meg. A jelenleg hatályos szabályozás egyetlen kivétellel 10.000,-Ft eladási ár felett rendeli a kötelező jótállást.
A 2020 június 12-én megjelent 270/2020 (VI.12) Kormányrendelet 2021. január 01-jével többek közt az alábbiak szerint módosítja/egészíti ki a szabályokat:
Módosul a kötelező jótállási idő általános szabálya, a korábbi egységes "1 évről":
- 10.000,-Ft-ot elérő, de 100.000,-Ft-ot meg nem haladó eladási ár esetén: 1 év
- 100.000,-Ft-ot meghaladó, de 250.000,-Ft-ot meg nem haladó eladási ár estén: 2 év
- 250.00,-Ft eladási ár felett: 3 év.
(Eladási ár alatt a bruttó árat kell érteni)
Módosul a jótállási idő kezdete az üzembe helyezendő termékeknél: Ha a termék üzembe helyezésére (pl. gáztűzhely, klímaberendezés) az átadástól számított 6 hónapon belül nem kerül sor, akkor a jótállási idő kezdete az átadás napja. (6 hónapon belüli üzembe helyezésnél az üzembe helyezés napjával kezdődik a jótállási idő továbbra is.)
(ÚJ) Bevezeti a jótállási jegy elektronikus átadásának lehetőségét. Elektronikus jótállási jegyet a vállalkozás legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. !!! Ha a jótállási jegy nem e-mailben kerül megküldésre, hanem az eladó annak letöltését biztosítja, akkor a jótállási jegy letölthetősége a jótállási idő végéig nem szüntethető meg!!!
(ÚJ) Ha megvan a jótállási jegy, nem követelhető a termék felbontott csomagolásának bemutatása, visszaadása. (sokszor lehet olyat hallani, hogy jótálláshoz az "eredeti csomagolásban" kell visszavinni a terméket, stb. Ez meg fog szűnni, ilyet többet nem követelhet meg az eladó a jótállási igény érvényesítése során.)
(ÚJ) Ha első alkalommal történő javítás során megállapítást nyer, hogy a termék nem javítható - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában (pl. eláll az ügylettől és kéri vissza a pénzét) - a terméket kötelező 8 napon belül kicserélni. Ha nem cserélhető - a vételár megfizetését igazoló eredeti pénzügyi bizonylat (blokk, számla) bemutatása ellenében vissza kell téríteni a vételárat 8 napon belül.
(ÚJ) Ha a termék jótállási időn belül 3 alkalommal javításra került, és ismét meghibásodik, ki kell azt cserélni, ha a fogyasztó eltérően nem rendelkezik, vagy nem él a Ptk. fentebb ismertetett kellékszavatossági igényekkel (árleszállítás, saját hatáskörben de eladó költségére való kijavítás/kijavíttatás, elállás a szerződéstől) nem él.
(ÚJ) Ha a kijavításra 30 napon belül nem kerül sor, a 30 nap eredménytelen elteltét követő 8 napon belül a terméket ki kell cserélni. Ha cserére nincs lehetőség, ugyanezen 8 napon belül - a vásárlást igazoló nyugta ellenében - a vételárat vissza kell fizetni.
(ÚJ) Kibővíti a módosító rendelet a kötelező jótállással érintett tartós fogyasztási cikkek Mellékletben felsorolt körét.