A választottbíróság, mint alternatíva

Ha a felek közt jogvita merül fel, amelyet békés úton nem tudnak rendezni, mi sem természetesebb, bírósághoz fognak fordulni. A jól ismert Járásbírósághoz/Törvényszékhez fordulás egyik alternatívája tud lenni az úgynevezett választottbírósági eljárás, a nevén nevezve a választottbíráskodás. Mikor, milyen jogvitákra, hogyan és hol vehető igénybe a választottbírósági eljárás?

Amikor az ember az emlékei közt kutat, azon kívül hogy rájön mennyit öregedett 😏, egész érdekes dolgok is eszébe jutnak. Egyetemen, majd később a szakvizsgán is kötelező ismeret volt a választottbíráskodás. Közel 20 éve vagyok a pályán, és ezt a közel 20 évet zömmel vállalkozások részére végzett munkával töltöttem. Ennek ellenére összesen egyetlen alkalommal volt szerencsém a választottbíráskodáshoz, és annak is több mint 10 éve. Arra is emlékszem, hogy egy nagyon pozitív tapasztalat volt. Miért? Mert szakértői tanács volt, mert rugalmas(abb) volt, mert célorientált volt. (Persze ezek lehet hogy csak romantikus emlékek már, mondván az idő minden emléket megszépít. 😊)

Ezalatt a majdnem két évtized alatt meg sem tudom számolni hány szerződést írtam, vagy kapott tervezetet véleményeztem. Azt viszont meg tudom számolni, hogy hány esetben volt benne kikötve jogvita esetére a választottbíráskodás. Úgy valahol a nulla és 5 közt van ez a szám. Én sem használtam! Illetve ha az ügyfelet választás elé állítottam (bíróság kontra választottbíróság), akkor mindig a hagyományos bírósági út "nyert". Sokat gondolkodtam rajta, hogy miért tartunk a választottbíráskodástól. Véleményem szerint az egyik legfontosabb ok, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy egy választottbíróság döntése ellen milyen jogorvoslatok vannak. Vannak-e egyáltalán? Mert mi van, ha nem jól látta a választottbíróság a helyzetet?! Mi van, ha a fellebbezés hatására az eredeti - nekünk nem kedvező - ítéletet egy másodfokú eljárásban megváltoztatnák a "javunkra"?  És hát ott nem bírák ülnek, akiknek ez a "szakmájuk"! Ilyen és ehhez hasonló gondolataim vannak, amikor arra keresem a választ, miért félünk a választottbíráskodás intézményétől.  

Nézzük meg, mik a választottbíráskodás főbb elemei, szabályai:

A választottbíráskodásról szóló 2016 évi LX törvény (röviden: Vbt.) . 3§-ban található értelmező rendelkezés alapján a választottbíráskodás a kereskedlemi jogviszonyokban felmerült jogvitáknak állami bírósági peres eljárás helyett a felek által választott eljárásban történő eldöntése, akár eseti, akár állandó választottbírósági intézmány folytatja le az eljárást. Lefordítva választotbíráskodás alapvetően a vállalkozások közti (ma úgy mondanánk hogy B2B, azaz busness to business) jogviták eldöntésének lehet kiváló eszköze, és útja. 

Nem vehető igénybe a választottbíráskodás:

• a fogyasztói szerződésekből (trendi nevén B2C, azaz business to customer) eredő jogviták
• közigazgatási perek , és a
• polgári perrendtartás szabályai szerinti úgynevzezett "különleges eljárások (Pp. Hetedik Részben szabályozott személyi állapotot érintő perekre, gondnoksági perekre, házassági perekre, származási perek, szülői felügyeleti jog, örökbefogadás, tartási kötelezettség, személyiségi jogi perek, munkaügyi perek, végrehajtási perek, birtokvédelem). 

Két típusa van a választottbíróságnak: állandó és eseti.

Állandó választottbíróság: ma már csak egy állandó választottbíróságot ismer el a Vbt. Ez pedig a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó Kereskedelmi Választottbíróság. (Korábban volt pénz- és tőkepiaci állandó választottbíróság, valamint energetikai állandó választottbíróság is. Ezek 2017 december 31-i hatállyal megszűntek.)

Kevesek által ismerten az 1994-ben megalkotott első Mintaszabályzatnak köszönhetően a Budapesti Ügyvédi kamara tagjai is lehetnek választottbírók. Amennyiben a szerződő felek jogvitájukra választottbíróság eljárását kötik ki, úgy a Kereskedelmi Választottbíróság, mint állandó választottbíróság helyett a Budapesti Ügyvédi Kamara tagjaiból felállított eseti választottbíróság is el tud járni. Erről bővebben Budapesti Ügyvédi Kamra honlapján lehet olvasni.

Választottbíráskodás igénybevételének elsődleges feltétele, hogy arról a feleknek szerződésben kell megállapodni. Ez lehet külön szerződés is, de lehet a felek közti egyébként kereskedelmi szerződés része is (választottbírósági kikötés). Fontos tudni, hogy önálló szerződés keretében a felek a választottbíróság eljárásában a jogvita felmerülésekor is megállapodhatnak. Tehát pl. ha manapság a túlterhelt állami bíróságok hosszas eljárása helyett egy hatékonyabb, gyorsabb ügymenetet szeretnének, akkor annak ellenére, hogy a köztük létrejött szerződés nem tartalmazza a választottbírósági kikötést, vagy esetleg állami bíróság eljárásának alávetése szerepel a szerződésben, közösen, egy erre irányuló kétoldali megállapodással, dönthetnek úgy, hogy a jogvitát inkább a választottbírósági eljárásra utalják. Kizárólag írásban érvényes, ám a Vbt. 8§ (3) bekezdése alapján ezt akár e-mail, vagy fax útján is meg lehet tenni. 

A választottbíróságok saját eljárási szabályaikat maguk állapítják meg, azonban a Vbt.-ben foglalt azon rendelkezések kötelező megtartásával, amelyektől a Vbt. eltérést nem enged.

A választottbíróság tanácsban jár el (még akkor is, ha csak 1 főből áll a "tanács"), és amelynek tagjainak számát a választottbírósági szerződésben a felek határozhatják meg. (Feltétel, hogy mindig páratlannak kell lennie). Ilyen kikötés hiányában a Vbt. alapján a tanács 3 tagból áll. A tanács tagjait a felek jelölik ki, a kijelölés eljárási szabályait is meghatározhatják ha akarják - figyelemmel pár kötelező elemre amelytől a Vbt. nem enged eltérést. De dönthetnek úgy is a felek, hogy megfelelő számukra a Vbt. 12§-ában rögzített eljárásrend, így egyedi szabályokat nem állítanak fel erre. A Vbt. felsorol kizáró okokat is a jelöltekkel kapcsolatban. (Amikor a választottbírák kijelölésére vonatkozó szabályokat olvastam, felvillant előttem az amerikai filmekben az a jelenet, amikor az ügyvédek az esküdtszék tagjait válogatják. 😏)

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a választottbíróság hozhat ideiglenes- és előzetes intézkedést is. (Tehát nem csak az állami bíróságok eljárásában van erre lehetőség.) Ráadásul a választottbíróság által hozott ideiglenes intézkedést a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell végrehajtani, ha a végrehajtás megtagadásának Vbt. 27§-a szerinti okai  nem állnak fenn. 

A Vbt. 28§-a szerint a választottbírósági eljárással összefüggésben, függetlenül annak helyétől, a magyar bíróság a bírósági eljárásrend szerinti hatáskörrel rendelkezik előzetes bizonyítás (Pp. XXIV. Fejezet), ideiglenes intézkedés (Pp. VIII. Fejezet) és biztosítási intézkedés (Vht. X. Fejezet) elrendelésére, valamint okirat végrehajtási záradékkal ellátására [Vht. 23/B. § (1) bekezdés a) pont és 23/C. §], illetve a peres eljárás szabályai szerint külön perben biztosíték adási (Ptk. 6:523. §) kötelezésre. Ennek során a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a választottbíráskodás sajátosságaira figyelemmel jár el.

A felek a választottbíráskodás helyében szabadon állapodhatnak meg. Ilyen megállapodás hiányában a választottbíráskodás helyét a választottbírósági tanács az eset körülményeit figyelembe véve határozza meg, ideértve különösen azt, hogy az a feleknek megfelelő legyen.Ettől függetlenül a tanács a bírák közötti megbeszélés, a felek, a tanúk vagy a szakértők meghallgatása, valamint tárgyak, okiratok megszemlélése céljából más helyen is összeülhet.

Az eljárás főbb lépései, elemei itt is kereset, viszont-kereset, kérelem, ellenkérelem, bizonyítás (tanú, okirat, szakértő, szemle), stb. 

Alapvetően a tanács dönti el, hogy tárgyalás tartása mellett, vagy tárgyalás tartása nélkül (írásban) folytatja le az eljárást. Persze ha valamely fél kéri a tárgyalás tartását, akkor annak eleget kell tennie a tanácsnak. A választottbírósági tanács vagy annak jóváhagyásával valamely fél bizonyítás lefolytatása érdekében megkeresheti a bíróságot.

Rendkívül izgalmas kérdés, hogy a választottbíróság mely állam joga alapján jár el, azaz mi az alkalmazandó jog. Erre vonatkozóan a Vbt. így rendelkezik: Ha a felek eltérően nem állapodtak meg, valamely állam jogának vagy jogrendszerének kikötése közvetlenül az adott állam anyagi jogát jelenti, ide nem értve annak nemzetközi magánjogi szabályait. A felek általi jogválasztás hiányában az alkalmazandó anyagi jogot a választottbírósági tanács az általa alkalmazandónak tartott nemzetközi magánjogi szabályok alapján állapítja meg. /Vbt. 41§ (1) - (2) bek.

A választottbírósági eljárás a választottbírósági tanács ítéletével vagy az eljárást megszüntető végzésével fejeződik be. Érdekesség, hogy a fél a másik fél egyidejű értesítése mellett a választottbírósági ítélet átvételétől számított harminc napon belül  kérheti a választottbírósági tanácsot, hogy

•  az ítélet meghatározott része tekintetében adjon értelmezést
• a választottbírósági ítéletet kiegészítse  olyan kérelem vonatkozásában, amelyet az eljárás során előterjesztettek, de a választottbírósági ítélet arról nem rendelkezett

És elkérkeztünk a mumushoz, méghozzá a Vbt. 47§ (1) bekezdéséhez, miszerint a választottbírósági ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Ez igaz. AZONBAN nincs veszve minden. Ugyanis 

A/ a lehetőség van a rendes bírói út igébnybevételére a választottbíróság ítéletének érvénytelenítése végett, amely eljárás keretében maga a választottbíróság ítélete kerül felülvizsgálatra. A Vbt. 47§ (2) bekezdése felsorolja azokat az okokat (egyben a bizonyítási terhet is kiosztja, ha úgy tetszik), amelyek alapján a rendes bíróság a választott bíróság ítéletét érvénytelenítheti. A bíróság a választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránt indított perben bármelyik fél indokolt kérelmére a per tárgyalását legfeljebb kilencven napra felfüggesztheti annak érdekében, hogy a választottbírósági tanácsnak a Vbt. 46. § korlátain belül lehetősége legyen a választottbírósági eljárást újranyitni vagy más olyan eljárási cselekményt megtenni, amellyel a választottbírósági tanács álláspontja szerint az érvénytelenségi ok kiküszöbölhető. Ebben az esetben az ítélettel megszűnt választottbírósági eljárás a bíróság által meghatározott célból és időtartamban folytatódik. Az újranyitott választottbírósági eljárásban hozott ítélet érvénytelenítése az annak átvételét követő hatvan napon belül keresetváltoztatással vagy viszontkeresettel kérhető.

B/ A felek eltérő megállapodásának hiányában a választottbírósági ítélet átvételét követő egy éven belül eljárásújításnak van helye, ha a fél olyan tényre vagy bizonyítékra hivatkozik, amelyet az alapeljárásban önhibáján kívül nem érvényesített, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - a félre kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna.

A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók.

Zanzásítva így lehetne összefoglalni a választottbíróság eljárás lényegesebb elemeit. A Vbt. részletszabályainak tanulmányozása azonban elengedhetetlen, ha valaki választottbírósági szerződést kíván kötni, vagy ilyen kikötést alkalmazni a kereskedelmi szerződése részeként. 
És amit itt a cikk végén is érdemes ismét hangsúlyozni: a felek a jogvita felmerülésekor is dönthetnek úgy, hogy a rendes bírói út helyett a választottbíróság elé utalják az ügyüket. Érdemes ezt szem előtt tartani, mint opciót, főleg mostanság...