140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet az adózási könnyítésekről

A 2020 április 21-én kihirdetett 140/2020 (IV.21.) Kormányrendelet számos jelentős könnyítést hozott mind a vállalkozások/munkáltatók kapcsán. A cikkben a teljesség igénye nélkül, de minden lényegi elemet érintve igyekszem bemutatni a változásokat.
Adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések (Részletes szabályok a Kormányrendelet 1§-ában)
2020. szeptember 30-ig tehet eleget az  adózó a 2020 április 22 és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli

• társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének,
• Tao. törvény 26.  § (1)  bekezdése szerint az  éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének,
•  kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének
•   kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének
• energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének
• energiaellátók éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének
• helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségének és az  ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségének,
• helyi iparűzési  adó következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségének
•  innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének
• éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.

Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés
A számviteli törvény szerinti beszámolókra vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – amennyiben azok e  rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek  – 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
A határidő hosszabbítás nem vonatkozik a  Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a  könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a  könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2.  § 19.  pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

A Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól 

(Részletes szabályok a Kormányrendelet 3§-ában)

Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,

b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, 

c) szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

Az éves rekreációs keretösszeg 

ha a munkáltató költségvetési szerv:

• évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
• a  400 ezer forintnak a  munkavállaló által az  adott munkáltatónál az  adóévben a  juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a  munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
• évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

 más munkáltató esetében:

• évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll; bb) a  800 ezer forintnak a  munkavállaló által az  adott munkáltatónál az  adóévben a  juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a  munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;
• évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg. 

A 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében a Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően nem terheli adókötelezettség a  Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása

A  veszélyhelyzet fennállásának időszakában a  veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Az itt írt esetben 2020. május 1-jétől a  munkáltató – a  tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az (1) bekezdés szerinti munkavállaló után.

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése és az azzal összefüggő további eltérő rendelkezések

(Részletes szabályok a Kormányrendelet 21§-24§-aiban)

2020 július 01-jétől (!):

Szja tv. 29.  § -tól eltérően az összevont adóalap számításnál figyelembe veendő jövedelem után a magánszemély a szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett – kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették  –, a  megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

Az  Szja tv. 47.  § (5)  bekezdésétől eltérően az  Szja tv. 47.  § (2)  bekezdése alkalmazásában az  adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a  bevételből az  Szja tv. 47.  § (2)  bekezdése szerint megállapított rész 87 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették.

Az Ekho tv. 4.  § (3)  bekezdésétől eltérően a  kifizető az  Ekho tv. 4.  § (1)  bekezdésében meghatározott ekhoalap összege után 15,5 % ekhót fizet.

A  Katv. 10.  § (1)  bekezdésétől eltérően a  főállású kisadózó e  jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a  valamennyi társadalombiztosatási ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 102 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint. Az  állami adóhatóság a  Katv. 7.  § és a  8.  § (11)  bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az  egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a  főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

A Szocho tv. 2.  § (1)  bekezdésétől eltérően az  adó mértéke az  adóalap 15,5 %-a, a  Szocho tv. 1.  § (4) bekezdésében foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének 15,5 %-a.

2021 január 01-jétől (!):

A Katv. 21. § (1) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az adó alapjának 11 %.

A Katv. 23. § (2) bekezdésétől eltérően az adóelőleg összege a Kormányrendelet 23§ (3) bek. a) és b) bekezdései szerinti összegek együttes összegének 11%-a.

Adóigazgatási szabályok

A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a  veszélyhelyzet ideje alatt vagy az  azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással. Valamint egyéb kedvezmények találhatóak még a minősítésre vonatkozóan a Kormányrendelet 10§-11§-aiban

***

Az  Art. 198.  §-a és 199.  §-a szerinti kedvezményeken túl, az  adóhatóság az  adózónak és az  adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a  továbbiakban együtt: adózó) a  veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az  adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a  kérelmező a  kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza. Az eljárás illetékmentes, az ügyintézési határidő 15 nap.

Az  Art. 201.  § (2)  bekezdésétől eltérően az  adóhatóság a  nem természetes személy adózónak és az  adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a  továbbiakban együtt: adózó) a  veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az  őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal , de 5 millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az  adótartozás megfizetése a  kérelmező gazdálkodási tevékenységét a  veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető. A mérséklése nem engedélyezhető, ha az  adóhatóság az  adózó részére a fentiek szerinti fizetési kedvezményt – halasztott fizetést vagy részletfizetést – engedélyezett.

***

Az Art. 113. § (3) bekezdésétől, valamint EKAER rendelet) 16. §-ától eltérően az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól. Az adóhatóság haladéktalanul, hivatalból intézkedik a rendelet hatálybalépését megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az  adózó részére történő visszautalása, illetve a  vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt.

***

Ha a  pénztárgépek műszaki követelményeiről, a  nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 48.  § (2)  bekezdése szerinti határidő a  veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni.

Ugyanez igaz az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatákra is, ha a 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet 49. §-a szerinti határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a  felülvizsgálatot az  üzemeltető a  veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni.

Az idegenforgalmi adó felfüggesztése és az azzal összefüggő költségvetési rendelkezések

2020 április 26-án lépnek hatályba(!)

2020 április 26-tól 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie. A megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.

A települési önkormányzat jogosulttá válik az  így bevallott, de meg nem fizetett adónak megfelelő összegű vissza nem térítendő költségvetési támogatásra.