Úgy
döntöttem, hogy egy kicsit könnyedebbre veszem ezt a bejegyzést. Mondjuk úgy,
elbeszélősebbre.🙂 De persze ettől
még érdemi lesz a tartalom, és talán sokaknak roppant hasznos is.
Arra gondoltam, hogy kicsit szerethetőbbé teszem a SZERZŐDÉS-t,
mint
olyat
Évekkel
ezelőtt egyszer beszélgettem egy informatikus mérnökkel hosszasan arról, hogy
miként is jogászkodunk mi, jogászok (legalábbis én). A végén a beszélgetőtársam
az alábbi konklúziót vonta le: „hát akkor ti is úgy dolgoztok, mint mi, amikor
programot írunk! A logikának, a komplex gondolkodásnak helye és szerepe van
nálatok is! Akkor ez a jogászkodás nem is unalmas!” 😊😊 (Hozzáteszem,
nagyon lelkesen tudok ám én jogászkodásról beszélni!)
Akik
ismernek és dolgoztak velem, tudják rólam, hogy polgárjogász vagyok. Annak is
az elvetemültebb fajtája, aki kifejezetten örömét leli a szerződések írásában.
Minél bonyolultabb, minél nagyobb a kihívás, én annál jobban élvezem a
feladatot. Szerencsésnek mondhatom magam, mert szinte pályakezdő koromtól
megadatott a lehetőség, hogy anno munkáltatóm, később megbízóim részére és
javára kiélhettem a kreatív szerződésíró énem😀.
Jó
nekem, de hogy jön ez most ide?!
A fent említett beszélgetés során a „jogászkodás
mikéntjéhez” szemléltető példának a szerződésírást hoztam fel.
Mert
miként is készül a jó szerződés?
Először
felmérjük az ügyfél elképzelését. Van, akinek ez nagyon konkrét, de van,
akinél csak körvonalak rajzolódnak ki. Aztán gondolkodóba esünk. Meg egyeztetünk.
Megkeressük a buktatókat, és a kockázati tényezőket. Egyeztetünk más
szakterületek képviselőivel (pénzügyes, könyvelő, az adott tárgykör szakértője,itt
most az egyéb szakmákra gondoljatok), és újból a megbízóval (saját belső
énünkkel is néha napján😉) és így tovább.
Vannak
azonban olyan sarokpontok, amiket minden szerződés esetében kötelezően számba
kell venni; akkor is, és főleg akkor, ha „magunk”
szerződünk, ügyvéd, jogász bevonása nélkül. És ez azért meglehetősen gyakori
az egyéni vállalkozók és kisvállalkozások életében, de a mindennapi embernél is, akik nem engedhetnek meg
maguknak állandó jogi támogatást mindenhez (is). De hasznos, ha tudjuk,
mire figyeljünk. Pro és Con.
Mik ezek a
sarokpontok, mondjuk egy vállalkozási szerződésnél, és miért fontosak?
Van
az a szép latin mondás, miszerint „Pacta
Sunt Servanda”. Szabad fordításban eu kb. annyit tesz, hogy a megállapodásokat teljesíteni kell”, tehát amit az általunk aláírt
szerződés tartalmaz, az bizony kötelez bennünket.
- Első és legfontosabb: a szerződésből ki kell derülnie, hogy az egyes felek milyen kötelezettségek teljesítését vállalták. Mit vállalt teljesíteni az egyik és a másik fél. (KI, MIT, MIKOR, HOL, HOGYAN, MILYEN MINŐSÉGBEN, MENNYI PÉNZÉRT…)
- Második szintén lényegi feltétel, hogy milyen jogok illetik meg az egyes feleket a teljesítés során.
- További fontos elemek lehetnek még az egyes garanciális rendelkezések, alkalmazható szankciók (pl. kötbér, bánatpénz) és a szerződés időbeli hatálya (ide értve a szerződés megszüntetés egyes eseteinek tisztázását is).
Ahhoz,
hogy jól fogjunk hozzá egy szerződés megírásához, mindenképp ajánlatos – és szükségszerű
– végiggondolnunk a másik féllel tervezett „együttműködést”, a maga teljességében. (Kicsit üljünk bele a másik fél
székébe is, hisz abból az szemszögből is megvizsgálva a dolgot könnyen
juthatunk valami igen hasznos „felfedezésre”, amit a magunk javára tudunk
fordítani.)
Tegyük
fel, hogy a szerződésben a megrendelt szolgáltatás: „X” (valami
eredménykötelem, amikor a szerződés teljesítése során az adott fél által
végzett teljesítésnek „kézzel fogható eredménye” lesz. Felépített egy házat,
kijavította a tetőt, lefényezte a kocsit, leszállította az árut A-ból B-be,
stb.).
Mindegy
hogy melyik oldalon ülünk (megrendelő, vállalkozó) érdemes végiggondolni azt, ha a másik
fél nem, vagy nem megfelelően teljesít, annak milyen hatása lesz „X”-re,
vagy adott esetben ránk, mint megrendelőre vagy vállalkozóra. Ennek mentén rá lehet találni azokra a megrendelői
/ vállalkozói kockázatokra, amelyeket el
kívánunk kerülni, vagy csökkenteni akarunk. (Pl. a vállalkozó kihagyja a párazáró fóliát a
tető elkészítésekor? Kevesebb epret szállított le, mint amit megrendeltünk? A megrendelő nem adja át kellő időben a
tervrajzot a kivitelezéshez, vagy nem viszi oda a megbeszélt időpontra az autót
a fényező műhelybe? Esetleg nem fizeti ki a megbeszélt anyagköltséget 50%-os
készültségnél a vállalkozónak, stb.?)
Na de azt
is számba kell venni, ha mi leszünk azok, akik mégsem úgy, mégsem azt és mégsem akkor (stb.) teljesítünk. Tehát a mi
esetleges szerződésszegő magatartásunk potenciális következményeit is fel kell
mérnünk, és meg kell találni azokat a mankókat, megoldásokat, amelyek
segítségével csökkenthetjük annak az esélyét, hogy mi legyünk a "rosszfiúk", vagy
ha már azzá válunk, minél kevésbé fájjon. És itt aztán szabadjára lehet engedni
a fantáziát (persze bizonyos határokon belül).
Ugye, hogy nem is annyira bonyolult? De most komolyan! Egy egyszerű példa a mindennapokból, és szerintem máris megértitek
miről beszélek.😊
Elromlott a
gázkazán. Kell egy szerelő. Tegyük fel, hogy a szerelővel szerződést szeretnénk
kötni. Mit is írjunk bele?
- Hát az első, hogy MIT kell neki megcsinálnia, nem? Ez a legfontosabb!
- Az is roppant lényeges, hogy MIKOR fog a szerelésre sor kerülni. (Nyilván ne jövő nyáron akarjon jönni! Most kell fűteni, most kell a gázkazán.
- MENNYIBE fog az nekem kerülni és s hogy mik a FIZETÉSI FELTÉTELEK (készpénz? Átutalás? Anyag és munkadíj külön van? Melyik mennyi? Előre fizetés? Utólagos fizetés? Van részletfizetési kedvezmény? Kapok-e kedvezményt ha..,? vannak-e egyéb költségek? stb.
Mi van még?
- A jogász most azt mondaná: a teljesítés helye! Szóval a HOL is érdekes. Gondolj bele! Megrendeled, majd kiderül, hogy ő nem jön ám ki házhoz, szereltesd le valakivel és vitesd el az ő kis műhelyébe (jóóó, tudom, gázkazán esetében ezt nem lehetne megtenni, de azért értitek.😏 )
- MILYEN MINŐSÉGBEN/HOGYAN a következő, amire érdemes gondolni. Ne gondoljatok semmi bonyolultra! Csak egyszerűen! Ha rosszul csinálja meg, akkor ugyebár azt várnánk el, hogy az ismételt kiszállás ugyanmár, de ingyen legyen, nem? (jobban ismerve: vállal-e valamiféle Garanciát az elvégzett munkára, vagy sem.)
Ó ez eddig klassz. De azért nem
lenne rossz dolog, ha valahogy motiválni lehetne ezt a drága jó szerelőt arra,
hogy a) időben érkezzen és végezze el a munkát (tartsa a határidőt), meg b) ne
gányoljon, hanem szakszerűen szerelje már meg azt a kazánt. Nyilván nem
motiválni fogjuk, hanem SZANKCIÓKAT
helyezünk kilátásba arra az esetre, ha nem tartja be a szerződésbeli
vállalásait. Szankciót, mint pl. kötbér, elállási jog, kártérítés, stb.
A szerelő (!) olvasva a szerződéstervezetünk
ezen részét egyből észhez kap, hogy hááát bizony ő is akar valamiféle
szankciót, mert mi van, ha ő ott van időben, de nem engedik be a lakásba (a
munkaterületet nem adjuk át)? Vagy átutalásos fizetésben állapodtunk meg, de
nem fizetnek neki határidőre? Vagy részletfizetésben állapodtunk meg, de nem
teljesítik az adott részletet? Hát akkor ő is kér kötbért, meg késedelmi
kamatot, meg behajtási költségátalányt, meg legyen azonnal egyösszegben
esedékes a hátralékos összeg, stb.
És ez így rendjén is van, mert a jó szerződés célja
a win-win. Azaz mindkét fél érdekét egyaránt szolgálja, és
jogait egyaránt védje, még akkor is, ha az a mondás járja, hogy a „szerződések
háborúra készülnek”.
…A
fentebb említett beszélgetőtársammal ugyanígy végigvittem egy példát. Kb ennél
a pontnál már nézett rám nagy szemekkel, és ámuldozott, hogy hú, akkor amikor
szerződést készítünk, egy csomó potenciális változót kell figyelembe vennünk,
és végiggondolnunk, hogy ha így, vagy ha úgy, esetleg emígyen, vagy talán amúgy
történnek a dolgok, akkor mit érdemes/hasznos/akarunk a „szerződésben
rögzíteni”?
Valami olyasmi. De azért ne feledjük, a kevesebb, néha több, hisz minden
írásba foglalt szerződésszöveg mögött ott van a felek tényleges szerződéses
akarata, és hát nem utolsó sorban (SŐT) az irányadó jogszabályok. 😄
A
fenti írás nem egy általános és mindenre (is) megoldást nyújtó tananyag, vagy
iskolapélda, és végképp nem tekinthető érdemi jogi tanácsadásnak, vagy jogi kockázatelemzésnek.
A fenti írás csupán azt hivatott szemléltetni, hogy mi a célravezető, hasznos,
szükséges, javasolt gondolkodás akkor, ha olyan helyzetben találjuk magunkat,
hogy szerződést kell kötnünk, de nincs lehetőségünk/kedvünk/szándékunk
ügyvéddel megnézetni az aláírni tervezett okiratot. Egyfajta „check list”.
A
lényeg: a szerződés nem az ördög műve, és nem adjuk el a lelkünket az ügylet során, mint Goethe Faust-ja. Ne féljetek tőle! 😊😊